A KSH napokban megjelent adatai szerint 2011 I. félévében 5585 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig 5877 volt, ami 36 százalékos csökkenést jelent 2010 első félévének adataihoz képest. Olyan nagyberuházásra, mint a lakásvásárlás, egyre kevesebb magyarnak volt lehetősége.

Míg a befejezett építkezések számának csökkenése hasonló mértékű, mint 2009 és 2010 első féléve között volt, a kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont most valamivel kisebb, mint egy évvel korábban. (2010 első hat hónapjában 41 százalékos, 2011 I. negyedévében 51 százalékos volt a visszaesés szemben a mostani 36 százalékkal). A vizsgált időszakban a használatba vett lakások számát 5 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma – írja a KSH jelentése.

A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A félév folyamán használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagos mértékű (36, illetve 37 százalékos) csökkenés következett be, a községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés.

Fotó: ingtatlabefektetes.hu

Az új lakásépítési engedélyeknél a korábbi időszaknál jóval erősebb (66 százalékos) volt a visszaesés Budapesten. A megyei jogú városokban 15, a többi városban 23 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. A községekben viszont úgy tűnik, hogy az építési kedv számottevően már nem fogyott tovább, mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Az építtetői kör összetétele megváltozott, a vállalkozások szerepvállalása mérséklődött, az új lakásoknak csak a 40 százalékát építették, míg egy évvel korábban még közel felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 51 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői tevékenysége továbbra is jelentéktelen (1 százalék).

Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 51-ről 43 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből következően nőtt (49-ről 56 százalékra). Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 54 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. A beruházói kör módosulásának megfelelően, az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve, 48-ról 55 százalékra nőtt a családi házban, 36-ról 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya. Lakóparkban 2 százalék épült, ami az egy évvel korábbiakhoz képest némi visszaesést jelent.

Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter volt, 7 négyzetméterrel nagyobb, mint 2010 I. félévében. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 33 százalékról 41 százalékra emelkedett.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3295 lakóépület és 2169 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 10 százalékos, a nem lakóépületeknél 13 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 21, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 26 százalékkal csökkent, az ipari épületekre kiadott engedélyeké azonban 10 százalékkal nőtt.

Egy év keresetért hány négyzetméternyi lakás vásárolható? Régiós különbségek Fotó: dh.hu

Mivel az átlagos lakás alapterülete most 100 négyzetméter, a mellékelt ábra alapján kiszámítható, hogy Észak-Magyarországon 8,8 évig, Közép-Dunántúlon 9,7 évig, Dél-Dunántúlon 10,2 évig, Észak-Alföldön 10,6 évig, Nyugat-Dunántúlon 11 évig, Dél-Alföldön 11,1 évig, Budapesten 11,4 évig és Pest megyében 12,7 évig kell dolgozni érte.

A Budacash Brókerház hírlevele a féléves adatokkal szemben induló havi folyamatra hívja fel a figyelmet, s azt írja, hogy a várt csökkenés helyett emelkedett júniusban a folyamatban lévő lakáseladások száma, így folytatódni látszik a lassan javuló tendencia. Éves szinten 17,3 százalékkal bővült a forgalom az előző havi 15,5 százalék után, de az elmúlt hónapok adatai alapján úgy tűnik, hogy a nyomott áraknak és az alacsony kamatszintnek köszönhetően valamelyest élénkül a lakáspiaci kereslet, a kényszerértékesítések azonban még mindig nyomás alatt tartják a piacot.

A Duna House ingatlanközvetítő adatai szerint 2011 második negyedévében 85 ponton állt az országos lakásindex, ami azt mutatja, hogy a lakások ára a válság előtti árhoz képest körülbelül 15 százalékkal csökkent. A piaci mozgások alapján ez a szint lélektani határnak látszik, amikor az eladók inkább visszalépnek az eladástól, mint hogy elfogadják az olcsóbb ajánlatot.

Rutai Gábor, a cég elemzési vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a lakáspiac állapotát a gazdasági környezet igen erősen befolyásolja. A svájci frank árfolyamától a megfelelő hitelkonstrukciók hiányáig sok tényező fogja vissza a piacot. Elképzelhető, hogy némi élénkülés az utolsó egy hónapban már mutatkozik, de erről biztosat mondani csak a jövő heti adatelemzés után tudnak.

Eladó lakások. Alvó piac Fotó: Bánkuti András

A nem új építésű lakások piacán a Duna House Barométere szerint az idei első félévben mindössze 36 ezer lakás cserélt gazdát. Miután tavaly 82 ezer volt a lakáspiaci tranzakciók száma, már látszik, hogy az idei év még rosszabb lesz, mert időarányosan kevesebb üzletet kötöttek.

Nem csak a keresleten, a kínálaton is megmutatkozik a lakáspiac mélyrepülése – írta nemrégiben a Népszabadság. Az eladók 50 százaléka gondolja meg magát, és dönt úgy, hogy nem adja el lakását. Sokuk azért visszakozik, mert a svájci frankos hiteltartozását már nem tudná visszafizetni lakása árából.

A visszavont megbízások száma a 220-as svájci frank árfolyamnál lett tömeges, míg korábban az eladók 20-30 százaléka vonta vissza a lakása eladására kötött értékesítői megbízást. A visszakozás oka a szárnyaló svájci frank árfolyam mellett a túlértékelt irányár. Sok lakástulajdonos nincs tisztában ingatlanjának aktuális piaci értékével, és túlárazva kínálja.

Az viszont tévhit, hogy 20-30 százalékos alkura is van lehetőség a befagyott piacon, ugyanis a devizahitellel terhelt ingatlanoktól éppen most nem akarnak bármi áron megszabadulni az adósok, hiszen az elszabadult árfolyam miatt egyre több az olyan lakás, aminek ára már kevés ahhoz, hogy visszafizessék a kölcsönt. Az ebben a helyzetben lévő tulajdonosok most inkább kivárnak.

hvg.hu