Amikor a  távmunkát vállalók érdekvédelméről gondolkodunk az alábbi kérdésekre kell választ adjunk:

• létezik-e Magyarországon 2004-ben érdekvédelmi szervezete a távmunkásoknak?

• milyen az érdekvédelmük a távmunkásoknak Európában?

• szüksége van-e a távmunkások külön érdekvédelmére?

• mi a szerepe a Magyar Távmunka Szövetségnek az érdekvédelemben?

Az 1. pontra rövid választ tudunk adni:

ma 2004 decemberében nincs tudomásunk ilyen célt felvállaló bejegyzett szervezetről. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy a távmunka elterjedtsége Magyarországon még nagyon alacsony. A törvényi szabályozás is csak ebben az évben alapozódott meg, ami már jele annak, hogy egyes személyek és csoportok mond a civil szférában, mind a kormányzati oldalról szükségét látták, hogy jogi keretet adjanak az érdekvédelem gyakorlásához.

A 2. kérdésre a válasz,

hogy Európai Únióban a munkaadók és munkavállalók közötti többéves párbeszéd eredményeképp 2002-ben létrejött egy keretmegállapodás, amelyet a munkaadók és munkavállalók képviselői írtak alá, s amely ajánlásként kimondja, hogy az otthonukban dolgozó alkalmazottakat ugyanolyan jogok és munkaügyi védelem illetik meg, mint a vállalat hagyományos módon dolgozó - benti - munkatársait. A szakszervezetek és a munkavállalók képviselői között létrejött keret-megállapodás kitér számos olyan részletre, amely a távmunkások védelmét szolgálja, s egyben tükrözi a távmunka növekvő népszerűségét és elfogadottságát Európában. A  megállapodás egyúttal ösztönözheti az EU országait arra, hogy tisztább rendelkezéseket fogalmazzanak meg a távmunkát illetően. A megállapodás, melynek végrehajtását 2005-re tűzték ki önkéntes, tehát rendelkezései nem kötelező érvényűek, így eredményessége még nem bizonyított.

 A 3. kérdésre adott válasz:

szükség van a távmunkások közvetlen érdekvédelmére, amelyet most az egyszerüség kedvéért távmunkások szakszervezetének nevezünk. Szükség van, mert:

• egy új munkavégzési formáról van szó
• nagyobb védelmet és biztonságot kell nyújtani a távmunkában dolgozók számára, mert az elkülönült munkavégzés számos új problémát (izoláció, bizalmatlanság, alulinformáltság stb.) vet fel, amelyben a távmunkásoknak segtségre szorulnak;
• segíteni kell a távmunkásokat egy újfajta közösségi élet megszervezésében (pl. internetes közösség, portál, chat lehetőségek biztosításával)
• segíteni kell a munkavédelem új kihívásainak megoldásában
• segteni kell a megfelelő jogi, szerződéskötési és egyéb távmunkához kapcsolódó infomációk biztosításában

A Magyar Távmunka Szöveteség megalakulásával sokakban felvetődhet a kérdés, hogy jelentős előrelépést tettünk-e ezzel a távmunkások érdekvédelmének megalpozása irányában? Vagy akár az a kérdés is felvetődhet, hogy el tudja-e, tudná-e látni a Szövetség ezt a szerepet.  A  Magyar  Távmunka Szövetségnek vannak érdekvédelmi feladatai, s ezek elsősorban tagjainak érdekvédelme. A Szövetségnek tagja lehet bárki, aki érintett a távmunkában: munkaadó, munkavállaló, vagy a távmunka végzést elsősegítő "megoldás-szállító". Így egyértelmű, pártatlan  és közvetlen érdekvédelmet nem tud kizárólag csak a munkavállalók irányában felvállalni.

A Magyar Távmunka Szövetség fontosnak tartja azonban, hogy Magyarországon is minél hamarább létrejöjjön egy olyan szervezet, amely közvetlen módon érdekvédelmi feladatokat lát el a távmunkások vonatkozásában. S egy ilyen szervezettel szoros együttműködésben még hatékonyabban tudja alapvető célját - a távmunka elterjedésének elősegítését - szolgálni.