A szociális és munkaügyi tárca szerint a távmunkában az a cél, hogy 2013-ig az Európai Unió átlagához zárkózzunk fel, ami 150 ezer távmunkahely kialakítását jelenti. Merész vállalás, bár az utóbbi években a számok minimálisan elmozdultak. Ráadásul mindenki mást hisz távmunkának.

Felmérések szerint ma Magyarországon a munkavállalók 4 százaléka, azaz 140-150 ezer ember – dolgozik távmunkában, míg az EU nyugati tagországaiban az arány 13 százalék. Még nagyobb a lemaradás az Egyesült Államokhoz képest, ahol 24 százalék körüli a részben vagy teljesen otthonról, internetkapcsolat segítségével dolgozók aránya.

A számok inkább becsült értékek, ugyanis pontosan nehéz megállapítani és mérni, hol mennyi a távmunkás. A statisztikusok és a válaszadó cégek dolgát nehezíti a távmunka fogalmának a meghatározása. Magyarországon hivatalosan távmunkásnak minősül, aki a hagyományos munkahelytől távol, a modern infokommunikációs eszközök segítségével, munkaszerződés keretében dolgozik legalább heti egy napot. Ezzel szemben a köznyelvben távmunkáról beszélnek akkor is, ha vállalkozói szerződéssel vagy „kényszervállalkozóként” dolgozik be valaki cégeknek, esetleg rugalmas munkaidőben a munka egy részét otthon végzi el.

Kevés távmunkát ajánlanak

Ugyan az utóbbi években minimális elmozdulás történt, születtek mintaprojektek, áttörésről mégsem beszélhetünk. Ennek egyik oka, hogy ugyan sokan szeretnének távmunkát, mégis kevés az állásajánlat és sok a tévhit. Kádár Miklós, a távmunka népszerűsítését célul kitűző civilszervezet, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja cégénél, a NetGRAL Kft.-nél az alapítástól kezdve sikerrel alkalmaznak távmunkásokat szoftverfejlesztői feladatokra.

Emellett próbálkoznak virtuális távmunka-álláspiac létrehozásával. „Közel 40 ezer álláskereső jelentkezett be az adatbázisba, azonban a távmunkát kínáló cégek alig tucatnyian vannak. A munkaadók főként informatikai, szoftverfordítói munkákat ajánlottak, ám az álláskeresők túlnyomó része nem rendelkezik az állásokhoz megfelelő tapasztalatokkal, vagy más területeken keres munkát” – mondta Kádár Miklós a FigyelőNetnek.

A magasan képzettek munkaformája

Itt elértünk egy gyakori előítélethez, mely szerint távmunkával egyszerűbb munkák is végezhetők. „A távmunka elsősorban a magasan képzett, több éve dolgozó szakembereknek jelent lehetőséget. Nem hiszek abban, hogy pályakezdőként vagy alacsonyan képzett munkaerőként megnyílik az út az otthonról végzett munka felé”– fogalmaz az elnökségi tag.

Kádár Miklós munkaadóként a távmunka hasznának az irodai költségek alacsony szinten tartását és a nagyobb munkavállalói elégedettséget tartja. Úgy véli, egy informatikai szakember hűségesebb a munkaadójához, ha részben vagy egészben engedik neki az otthoni munkát. A vezető szempontjából a távmunkára való átálláshoz alaposan kidolgozott HR-stratégia, az otthoni iroda felszerelése, a munkához szükséges körülmények megteremtése, pontos feladatkiosztás, illetve feladatközpontú vezetői gondolkodás szükséges. A főnökök leggyakoribb gondja, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a munkatárs, akkor nem is dolgozik. Pedig a feladatok időigényének felmérésével gyorsan meghatározható az egy nap elvégezhető munkamennyiség.

FN